| Választék | ||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
| Terembérlés |
|---|
|
A Grand Café moziterme kibérelhető rendezvényekre, vetítésekre, bemutatókra. Érdeklődni ezen a címen lehet. |
| Demokrácia Gyakorlatok |
|---|
|
Három félévet átölelő, demokráciával és emberi jogokkal foglalkozó programsorozatunk az alábbi linken követhető nyomon: |
| 1% |
|---|
|
Ha megtiszteled alapítványunkat adód 1 százalékával, mi 100 százalékban hálásak leszünk érte. Kép-Szín-Ház Alapítvány |
| Grand Café a Facebookon! |
|---|
|
|
| TÁMOP 2012-2014 |
|---|
|
A Kép-Szín-Ház Alapítvány által elnyert pályázat összefoglalója |
| TÁMOP |
|---|
 |
| Közhasznúságú jelentés |
|---|
|
A Kép-Szín-Ház alapítvány közhasznúsági jelentései ide kattintva letölthetők. |
| Szavazás |
|---|
| A szerelem sivataga |
|---|
 Szimpózium El Kazovszkij művészetéről. |
| Magyar lagúnák |
|---|
 Darvasi László Virágzabálók című regényének megjelenése alkalmából rendezett irodalmi tanácskozás. |
| "A párbeszéd helyzetébe kerülni..." Hajnóczy Péter (újra)olvasásának lehetőségei |
|---|
|
Ezzel a címmel
szervez tudományos konferenciát a Szegedi Tudományegyetem Modern Magyar Irodalom Tanszéke 2008. november 20-21-én, melynek helyszíne a Grand Café. A konferencia programjáért katt ide. |
| Pécs EKF 2010 |
|---|
 A Pécs 2010 EKF kapcsolódó programjai a Grand Caféban. |
| Online felhasználók |
|---|
| Jelenleg 1 vendég online |
| Hírszolgáltatás |
|---|
|
|
|
| Országos El Kazovszkij szimpózium |
|
Országos El Kazovszkij szimpózium a Szegedi Tudományegyetem Magyar Irodalmi és Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszékein működő El Kazovszkij-munkacsoport szervezésében a szegedi Grand Caféban. Program10.00 – Köszöntő (Cserjés Katalin) Délelőtti szekció – moderátor: 10.10–10.30 – Nagyillés János: Párkák és Vénuszok – a sors: születés, vágy, szerelem, halál – antik szemléletek A görög-római mitológiai gondolkodás a sors hatókörében működő isteni erőt eleve megháromszorozza – a szerelmet irányítóval a költői szóhasználat teszi ugyanezt. A mítosz rugalmas anyagát itt is, ott is új tapasztalatok, új kifejezni valók alakítják, a mítosz folyamatosan újraszületik az ókori ember gondolkodásában. 10.30–10.50 – Csehy Zoltán: Mítoszhasználat, mítoszkorrekció, fétis Az előadás El Kazovszkij antik mítoszértelmezéseit és mítoszhasználati stratégiáit követi nyomon. A mítosz rítushoz kötöttsége, a mítosz variabilitása és kanonizálatlansága, szubkulturális vagy camp áthangolása mellett azokra a háttérmintázatokra érdemes összpontosítani, melyek egy esztétikai értelemben vett fétisizmus kialakulásához vezetnek, s melyek az egyre szabályozottabb rítust az énformálás stratégiai és metapoétikus kiindulópontjává teszik. Az előadás nemcsak a mítoszhasználat alapvető módjait kísérli meg rendszerezni, hanem a saját létszorongatottságot teátralizáló antik alapmítoszokra kopírozható, elsősorban a magánmitológiához rendelhető gesztusokra is kíváncsi. 10.50–11.10 – Keserü Katalin: Mitikus szerkezet. Kép és színpad El Kazovszkij művészetében Néhány ismert tényre (Kazovszkij színpadi látványtervező munkáira, Dzsan-panoptikumaira, a Hattyúk tava megcsodált londoni előadására, Forgács Éva és Babarczy Eszter, Uhl Gabriella kazovszkiji színház-fogalmaira, valamint a Kazovszkij-interjúk antik mítoszokra vonatkozó emlékezéseire, Kazovszkij élő és festett, installált alakjaira) hivatkozva a célom: felhívni a figyelmet az élő személyiségnek és magának az életnek mitikus prezentációjára a festészetében. Az 1970-es évektől követhető, látszólag rokon (új mítoszokat alakító) képzőművészeti jelenségekkel való összehasonlításban Kazovszkij művei mind az eszközeit, mind a módszereit tekintve különösek, egyedülállóak. 11.10–11.30 Kávészünet 11.30–12.00 Cserjés Katalin: „Nincs olyan nagyon sok változat, de azért van bőven”. El Kazovszkij Vajda-lapjairól Kazovszkij és Vajda Lajos e lapokon megvalósuló viszonya szimbiózis-e, demokrácia vagy okkupáció? Felmutatja vagy leigázza az időben második művész az első munkáját; használja, hogy beszélhessen általa mint „intertextus” által, hangszerként megszólaltatja a másik alkotó művét, de az új kontextus más szólamot, más nyelvet eredményez; avagy appropriation (kisajátítás) elszenvedőjévé teszi (s sympathiából együtt szenved vele)? 12.00–12.20 Margócsy István: A panoptikum mint posztmodern Gesammtkunstwerk El Kazovszkij művészetében, életművében központi helyet foglalnak el a panoptikumok, amelyek mind szerzői szándékukban, mind megvalósulásukban a romantikus összművészeti műalkotást, a Gesammtkunswerket idézik fel. A művész itt rendkívüli gonddal és rendkívül arányosan vegyítette a színházi előadásnak és a neoavantgárd performansznak elemeit, s a zenei és irodalmi mozzanatokat a 70-es évek nagy sikerű akcióinak, az élő szobrok alakításának gesztusával hozta össze. A panoptikum alapjául a művész személyes életének mitikussá emelt eseményei szolgálnak, de úgy, hogy rögtön el is idegenednek a személyességtől, s mind látványvilágukban, mind asszociációs mezejükben hatalmas távlatokat nyitnak. Az antikvitás megidézése magával vonja az európai kultúra történetének megannyi mitikus gesztusát, s oly látvánnyá változtatott narratívát mozgat, amely, ha alapjában minden előadáson azonos is, mindig új és új vonatkozásokkal bővül. A panoptikum tulajdonképpen mindent magába akart foglalni (mitikus értelemben) – megvalósulásai épp ezért tudtak rendkívüli élményt okozni nézőinek. 12.20–12.40 Hozzászólások, vita 12.40–14.00 Ebédszünet Délutáni szekció – moderátor: 14.00–14.20 Szőke Katalin: Az orosz szimbolizmus és a neomitologizmus. Kentaurok, argonauták és Hafiz követőinek baráti köre Zara Minc még a hetvenes években használta az orosz szimbolizmus szövegépítését jellemezve a neomitologizmus fogalmát, amely szerinte meghatározó a szimbolista regényben. A XX. századelőn a mitológia iránti érdeklődés Nietzshe orosz recepciójának is köszönhetően rendkívül aktív volt, elegendő megemlíteni Vjacseszlav Ivanov A dionüszoszi elv. A szenvedő isten vallása című korszakos könyvét. A neomitologizmus azonban a korszakban oly divatos életmód-kísérletekre is jellemző volt, melyek az „életalkotás”-elvből kiindulva teatralizálták a mindennapi életet, s a performatív „akcióknak” gyakran misztikus szerepet tulajdonítottak. Több kör szerveződött az egyben játékos és komoly magánmitológiák alapján, például a moszkvai Argonauták köre, Andrej Belij vezetésével és a szentpétervári Hafiz követőinek baráti köre, Vjacseszlav Ivanov kezdeményezésére, melynek tagja volt többek között az első orosz homoerotikus könyv, a Szárnyak (1906) szerzője, Mihail Kuzmin. 14.20–14.40 Bagi Ibolya: Kötél-tánc. Az elvesz(t)ett egyensúly El Kazovszkij költészetében El Kazovszkij képeinek jól ismert, visszatérő motívuma a póznák között feszülő húr vagy palló, s az azon egyensúlyozó, egymással végzetes függőségben álló alakok és lények durván körvonalazott rajza. E „történethiányos” művek olyan statikus állapotot rögzítenek, ahol közvetlenül nem érzékelhető az elindulás és az úton levés kockázata, a megérkezés bizonyossága vagy hite, csak mélység van és magasság, egy kritikus helyzet kimerevített pillanata. „A fantáziám nem fabulateremtő, hanem állapot- és helyzetmeghatározó. A látásom is olyan” – mondja az egyik interjúban El Kazovszkij. Verseiből ugyanígy hiányzik a cselekményépítő dinamizmus, a szöveg feszültségét, expresszivitását a precízen rögzített lélekállapotok kontrasztja, egymás-melletisége adja, mely végső soron mégis egyfajta „történetet” bont ki. Az „égi” és „földi” szférákat elválasztó határon egyensúlyoz a testbe költöztetett lélek, melynek kiszolgáltatottsága, küzdelme a mélységekkel és magasságokkal képezi e szövegekben megnyilatkozó, mitologizált lírai szubjektum nemegyszer szélsőségesen tárgyiasított formában rögzített alapélményét. 14.40–15.00 Nagy Fruzsina: Egy párka a háromból Az előadás El Kazovszkij Két Párka a háromból című festményére fókuszál, annak interpretációs lehetőségeit villantja fel. A kép értelmezése során célkitűzésének tekinti egyfelől az antikkeresztény szimbólumok vizsgálatát, másfelől az ikonográfiai hagyománnyal mutatott hasonlóságok kimutatását. Az előadás végül arra a kérdésre keres választ, hogy kik és miért „hiányoznak” a képről, s ezek a hiányok, (el/ki)törlések miképpen szervezik a festmény egészét. 15.00–15.20 Kávészünet 15.20–15.40 Vajna Gyöngyi: El Kazovszkij és a matematika El Kazovszkij festészetét az állandóság és a változatosság egyszerre jellemzi. Állandóság abban az értelemben, hogy jelsűrítménnyé formált figurái és helyei időről időre megjelennek a képeken. Változatos pedig abban az értelemben, hogy ezt a véges számú teret és alakot képes úgy kombinálni, hogy bármit meg tud jeleníteni. Ahogy a képeket figyeljük, úgy lesz egyre világosabb, hogy a térelemek, természeti képződmények és figurák elemi síkgeometriai és térgeometriai formákra vezethetők vissza. Ezek módosulnak, rendeződnek, sokszorozódnak, de az alapformák megmaradnak. Ez egy olyan alkotói módszer, melyet a matematikában az ismétléses kombináció műveletével lehet leginkább leírni. Azaz adott egy halmaz, mely véges számú elemet tartalmaz, ebből kiválasztunk tetszőleges számút úgy, hogy egy elemet többször is felhasználhatunk. Mit is jelent ez pontosan El Kazovszkij festészetében? Egy matematikai képlettel, az adott képi elemek ismeretében, az összes lehetséges képkombináció felsorolható? Lehetséges lenne elméletben létrehozni a képezhető, de el nem készült képkombinációk halmazát? És milyen mintát követnek a megfestett variációk? 15.40–16.00 Bencsik Orsolya: Pszeudo T.O. Kazovszkijról írni, akárcsak jegyzetelni, az írás kegyetlen kalandját jelenti számomra. Kazovszkij máshogy nyúl a törmelékhez, mint a szemétdombból építkező ©ejka vagy a monumentális lomtárat, múzeumot létrehozó Kabakov, nyúlásában benne van a kényszer és az alkotási folyamat iránti érdektelenség is, noha épp csodálata tárgyainak, a görög szobrok anyagának, az isteni, kemény, fehér márványnak negligálásával és a törmelék alkalmazásával értelmezi át a szépség és tökéletesség eszméjét. 16.00–16.20 Hozzászólások, vita 16.20–17.00 Szünet 17.00–18.30 Kötetbemutató kerekasztal-beszélgetés (Merőleges viszonyok, JATEPress, 2015) A beszélgetést vezeti: Tóth Ákos Beszélgetőtársak: Keserü Katalin, Bagi Ibolya, Margócsy István, Karagics Anna 18.30 Zárszó Emlékezés egy régi eseményre: http:// Forgách András:EL KAZOVSZKIJ ÉS AZ ÖRÖKKÉVALÓSÁG. A túlélő árnyéka - Az El Kazovszkij-élet/mű / Magyar Nemzeti Galéria: http:// Ajánltt könyvek: El Kazovszkij kegyetlen testszínháza.Szerkesztette El Kazovszkij: Homokszökőkút. (versek) Magvető, 2011 Látáscsapda. Beszélgetések El Kazovszkijjal. Szerkesztette: Cserjés Katalin és Uhl Gabriella, Magvető, 2012 Merőleges viszonyok. Tanulmányok El Kazovszkijról. Szerkesztette: Cserjés Katalin és Szauter Dóra Szilágyi Ákos: Ká és Bá - El Kazovszkij emlékműve. Pesti Kalligram, 2015 Friderikusz beszélgetése Rényi Andrással és Szilágyi Ákossal El Kazovszkijról az életmű kiállításról: https://www.youtube.com/ |
| < Előző | Következő > |
|---|
| Aktuális | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| IX. Nemzetközi Bajuszparti és Farsang - 2016. február 13. |
|---|
|
Szőrnövesztésre van még: Lekésted |
