A Kép-Szín-Ház alapítvány közhasznúsági jelentései ide kattintva letölthetők.
Szavazás
A szerelem sivataga
Szimpózium El Kazovszkij művészetéről.
Magyar lagúnák
Darvasi László Virágzabálók című regényének megjelenése alkalmából rendezett irodalmi tanácskozás.
"A párbeszéd helyzetébe kerülni..." Hajnóczy Péter (újra)olvasásának lehetőségei
Ezzel a címmel
szervez tudományos konferenciát a Szegedi Tudományegyetem Modern Magyar Irodalom Tanszéke 2008. november 20-21-én, melynek helyszíne a Grand Café. A konferencia programjáért katt ide.
Pécs EKF 2010
A Pécs 2010 EKF kapcsolódó programjai a Grand Caféban.
Online felhasználók
Jelenleg 10 vendég és 3 tag online
Hírszolgáltatás
Könyvheti programok a Grand Caféban - Darvasi László
Csütörtökön este 8 órai kezdettel a Grand Caféban rendezzük meg Darvasi László új nagyregényének, a Virágzabálóknak országos bemutatóját, mely nem túlzás, ha azt állítjuk, irodalomtörténeti pillanat a város életében.
A regény elsősorban Szegeden játszódik a 19. századi reformkor és a szegedi nagyárvíz közti időszakban, s csak úgy, mint előző, A könnymutatványosok legendája című műve, számos vonatkozásban megidézi egyfelől a szegedi történelmi emlékezetet, másfelől a Délvidék és a közép-európai régió kulturális sokszínűségét. A Szeged történelmi múltjához kapcsolódó sokéves kutatómunka és a gazdag írói képzelőerő nyomán a regényben kirajzolódik a korabeli város etnikai összetettségének, szokásainak, városszerkezetének, építészetének és népéletének megszámlálhatatlanul sok komponense. Ez a pontos filológiai tényekhez illeszkedő történelmi idő ad keretet a regény teremtett világának, melyben a Darvasira olyannyira jellemző, kiapadhatatlan forrású történetmesélés tárja az olvasók elé a szereplők, karakterek, az összefonódó emberi sorsok színes karneválját.
Az íróval Radnóti Sándor esztéta, az ELTE Esztétika Tanszékének egyetemi tanára beszélget.
Idézünk a Magvető Kiadó ajánlásából:
Darvasi László nagyregénye egyszerre teremt magyar és közép-európai mítoszt, alföldi veszedelmes viszonyokat, tündérmesét és haláltáncot. Árad itt minden – tűzvész, árvíz és forradalom, szerelem és csalódás. Testet ölt egy nő, Pelsőczy Klára, akinek tenyere közepén folt piroslik („angyal lábnyoma lehet, odaszállt, amikor születtél, táncolt a te kicsi tenyereden”), valamint három férfi – Imre, Péter és Ádám –, akik hol izzó szenvedéllyel, hol önkínzó odaadással, hol bohém széptevéssel próbálják egyszer és mindenkorra meghódítani Klárát. Ott van egy nem akármilyen doktor, Schütz bácsi, és egy fűmuzsikus, aki évszázadok óta zenél egy fűszálon, meg az ő kompániája, Mama Gyökér, Féreg úr és Levélúr. Előtűnik egy tizenkilencedik századi magyar város, Szeged, ahol együttélnek magyarok, németek, szerbek, zsidók és cigányok, s amelyet hol ékesít és éltet, hol pedig áradásaival pusztít el folyója, a Tisza. 1848-ban itt is föllángol a forradalom, véres ütközetek zajlanak, majd az idegen elnyomás süket csöndet kényszerít a városra. Ahol valaki megszállottan virágokat ültet, hogy ott is levelek és szirmok nőjenek, ahol senki nem várja, senki nem akarja. És történetek, legendák, mesék. Szavakból, sóhajokból, nevetésekből formálódó, olykor délibábos, olykor nyomasztóan súlyos építmények – drámák és komédiák, sorsok és pusztulások. Az áradás ellenállhatatlan.
Július 16-án kezdődik a szegedi nyár sokak által várt eseménye, a
Thealter, melynek fő sodrában az idén Tolnai Ottó életműve előtt
tisztelegnek a programok, olyannyira, hogy az egyik a Tisza vizén
zajlik majd egy bizonyos Víg Matróz Kikötőben...
Ragadozók
A kritikusok szeretik Antal Nimród új rendezését. A Predators augusztus 19-től a magyar mozikban!
Ünnepi könyvhét
Itt vagyok
A teltházas vetítésről az [origo] filmklub közöl beszámolót!
A zongoránál: Poroszlay Kristóf
Úgy döntöttünk, újraértelmezzük a bárzongorista fogalmát.
Ebben a félévben is folytatódik a Vitamin irodalmi-kritikai beszélgetéssorozat a Grand Caféban. Az alábbi könyvek kerülnek terítékre, jó olvasást kívánunk!
Idén október 31-én ismét a horroré a főszerep a Grandban. A már hagyományosnak számító mindenszentek éji rémületen ezúttal is melegen ajánlott a jelmez, a filmeket mi, a zenét tanult lemezlovasaink szolgáltaják. 21 órától elkárhozásig. Képek a folytatásban.
2009. augusztus 6-a, délután 2 óra. Az alföldi kisváros vendéglőjében egy széles mozdulatokkal gesztikuláló, robosztus alkatú, igaz, roppant termetét már bicegve egyensúlyozó hős egyszer csak hanyatt esik – és meghal. Odakint irgalmatlan zápor tombol, mossa, mossa a bánatot.
A regény elsősorban Szegeden játszódik a 19. századi reformkor és a szegedi nagyárvíz közti időszakban, s csak úgy, mint előző, A könnymutatványosok legendája című műve, számos vonatkozásban megidézi egyfelől a szegedi történelmi emlékezetet, másfelől a Délvidék és a közép-európai régió kulturális sokszínűségét. A Szeged történelmi múltjához kapcsolódó sokéves kutatómunka és a gazdag írói képzelőerő nyomán a regényben kirajzolódik a korabeli város etnikai összetettségének, szokásainak, városszerkezetének, építészetének és népéletének megszámlálhatatlanul sok komponense. Ez a pontos filológiai tényekhez illeszkedő történelmi idő ad keretet a regény teremtett világának, melyben a Darvasira olyannyira jellemző, kiapadhatatlan forrású történetmesélés tárja az olvasók elé a szereplők, karakterek, az összefonódó emberi sorsok színes karneválját.
