Nos, ne tagadjuk, a film egyszerű, szinte nem is álcázott aktuálpolitikai üzenet, konkrétan a szeptember 11. utáni világról, azon belül is az Egyesült Államokról és annak elnökéről mond valami egyáltalán nem hízelgőt. A túlságosan nyílt üzeneteket ugye nem annyira szokás szeretni, hisz a film épp azért van, hogy ezeket szépen formába öntse és a filmkockák közé rejtse, de most az egyszer nézzük ezt el. Nem is annyira a filmet összehozó Wachowski testvérek miatt, sokkal inkább a film alapjául szolgáló képregényt jegyző Alan Moore, a film kedvéért kopaszra borotvált Natalie Portman és a többi hatalmas színész (Stephen Rea, Stephen Fry, John Hurt) kedvéért. És mert a film jó.

Alternatív jelenben járunk, egy olyan világban, ahol egy katasztrófa miatt fasisztoid, totalitárius kormány vette át a hatalmat az Egyesült Királyságban. A kamerák által megfigyelt utcákon az állam titkosrendőrsége őrzi a rendet, a médiát manipulálják, emberek tűnnek el nyom nélkül. Éjjel kijárási tilalom van, Evey mégis igyekszik valahová, mikor az állam pribékjei lecsapnak rá. Megmenekülését egy titokzatos, Guy Fawkes álarcot viselő köpenyesnek köszönheti, aki különleges programot ajánl számára: az Old Bailey felrobbantását a legjobb helyről nézheti végig a különös álarcossal. Az állam kegyetlen hajtóvadászatot indít az ismeretlen ellen, Evey pedig egyre közelebb kerül hozzá, hátha az idegen titkára előbb-utóbb fény derül. Eközben közeleg november 5-e, Guy Fawkes éjszakája…

Diktatúrát megélt embereknek talán túl puha a filmben ábrázolt fasiszta Anglia, az elnyomásba éppen csak belekóstoló új generáció számára azonban vérfagyasztó lehet látni, ahogy az ideologizált fényes felszín alatt a manipuláció mindenhová elér. Tanulságos lecke látványos, igényes filmbe öltve.